A cukorbetegség kezelése
Az 1-es típusú diabétesz kezelése jellemzően inzulinnal történik, amelyet időről -időre injekciós tollal adnak be, vagy inzulinpumpával adagolnak. Magától értetődő módon az inzulinadagolás mellett nem megkerülhető a megfelelő diéta betartása és a rendszeres testmozgás.
A 2-es típusú cukorbetegségnél a helyes életmód vitális fontosságú: ez helyesen tartott diétát és megfelelő mennyiségű, rendszeres testmozgást jelent. Ezen felül nagyon fontos a fogyás, mivel sok esetben túlsúly is fennáll. Ebben az esetben ugyanis (ha a páciens túlsúlyos) a béta-sejtjek nem képesek kellő mennyiségű inzulint termelni ahhoz, hogy elérjék az egyensúlyi állapotot.
Az életmódra való odafigyelés mellett szükség lehet gyógyszerekre is. Ezek egy része abban segít, hogy a béta-sejtek több inzulint termeljenek, illetve hogy megfelelő legyen az inzulinhatás. Léteznek gyógyszerek, amelyek csökkentik a cukor vagy a zsírok felszívódását a bélrendszerből a vérbe. Más készítmények fokozzák a cukor kiürítését a szervezetből. A rendszeres vércukormérés nagyon fontos szerepet játszik a helyes terápia megtervezésében
A már inzulinra szoruló 2-es típusú cukorbetegek számára az inzulin beadása injekciós tollal biztosítható. Ma már fontos eszközei a terápiának az inzulinpumpák is, amelyek használata során a vércukrot mérő szenzorok a pumpával egyidejűleg alkalmazhatóak. Ez lehetővé teszi, hogy a vércukorszint esésénél az inzulinadagolás szüneteljen.
A cukorbetegség előfordulása
A 2-es típusú cukorbetegség népbetegség, a száz lakosra jutó betegek száma az elmúlt húsz évben megháromszorozódott Magyarországon is. Nálunk a 20 és 70 év közöttiek 8 százaléka érintett. A betegség egyre gyakoribb gyerekeknél is. Ennek legfőbb oka a gyereke körében is tapasztalható elhízás. A 2-es típusú cukorbetegség összességében a diabéteszes esetek 90 százalékát teszi ki.
Az 1-es típusú, gyerekkorban vagy fiatal felnőttkorban kialakuló cukorbetegség ritkább, de gyakorisága jelentősen megnőtt az elmúlt időszakban: a fejlett országokban 30 év alatt megháromszorozódott a gyakorisága. Változás az is, hogy a probléma korábban főképp tizenéves korban alakult ki. Vélhetően azért, mert a serdülőkori hormonális változások az inzulinháztartást is megbolygatják, így abban az életszakaszban nagyobb eséllyel borulhat fel a korábbi szénhidrát-egyensúly. Az elmúlt 30 évben észlelt emelkedés viszont nagyobb részben az óvodásokat és kisiskolásokat érintette – a betegek átlagéletkora ma a korábbinál jóval alacsonyabb.
A cukorbetegség megelőzése
Mivel az 1-es típusú diabétesznek csak egyes rizikófaktorai ismertek, megjelenését nem lehet teljes biztonsággal megelőzni. Valószínű, hogy növelik a kockázatát egyes vírusfertőzések (köztük a Rota is), így hasznos lehet a gyerekek ellene történő beoltása. Mivel a D-vitamin-hiány is rizikótényezője az 1-es típusú diabétesznek, fontos, hogy a gyerekek D-vitamin-szintje mindig rendben legyen, és a várandósság alatt az édesanya se szenvedjen hiányt ebből a vitaminból. A kutatások bizonyították, hogy a terhesség és a kora gyermekkor idején adott megfelelő D-vitamin-pótlás jelentősen csökkenti az 1-es típusú cukorbetegség kialakulásának kockázatát. A 2-es típusú diabétesznél a helyzet már nem ennyire egyértelmű, de a D-vitamin-pótlás vércukorszintre gyakorolt előnyös hatása ott is igazolható.
További rizikófaktorok
Mivel a 2-es típusú diabétesz legfontosabb rizikófaktora a túlsúly, a megelőzést az életmód normalizálása segíti. Ebbe beletartozik a megfelelő étrend, a rendszeres testmozgás, és általában véve súlykontroll. Mivel a rizikót a szteroidgyógyszerek is emelik, azokkal óvatosan kell bánni. Akinél ismert a hajlam, ott a tartós alkalmazást lehetőség szerint kerülni kell. Fontos, hogy az esetleges pajzsmirigybetegségeket, vesét és mellékvesét érintő betegségeket kezeltessék, figyeljenek az epekőre is. Érdemes átgondolni a pszichiátriai gyógyszerek alkalmazását, és ha lehet, olyat választani, ami nem növeli az étvágyat. Kerülendő a rendszeres alkoholfogyasztás is.